
2021. március 3. – A vadon élő állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelmének éves világpiaci forgalma napjainkban eléri a 160 milliárd amerikai dollárt és évente több százmillió egyedet érint a világon – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium a vadvilág szerdai világnapja alkalmából.

2021. március 3. – Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.

2021. március 3., szerda (MTI) – Az élelmiszerellátás, a termelés a járvány ellenére zavartalan, a mezőgazdasági fejlesztések országszerte folytatódnak – mondta az AGROmashEXPO szerdai virtuális megnyitóján a Nagy István agrárminiszter.

2021. március 1. – Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

2021.március 1. – Az időjárás és a járványok mozgatták 2020-ban agrárpiacokat, a magyarországi árakra leginkább a világpiac hatott, miközben a gazdálkodók jövedelempozíciója javult. A mezőgazdasági termelői árak 2020-ban 7,4, a ráfordítások árai viszont mindössze 0,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2021. március 1. – Együttműködési lehetőségekről tartott értekezletet Mosonmagyaróváron az Óvártej Zrt.-nél Dr. Nagy István, agrárminiszter; Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Budapest és Pest megye területi felelőse; Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnöke; Stefania Speziani, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara főtitkára és Carlo Volpe, az Óvártej Zrt. ügyvezető igazgatója.

2021. március 1. – A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon. Sokak számára ez talán meglepő, pedig a területi mutatók több ágazatban, így az ökológiai gyümölcstermesztésben is megerősítik, hogy az élen járunk. Az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként, a dinamikus növekedés, valamint az EU ambiciózus törekvései (25% ökoterület arány elérése 2030-ig) kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe még inkább felértékelődik.

2021. február 28. – Az elmúlt időszakban tapasztalt extrém hideg után az időjárás kezdi megmutatni tavaszias arcát, így elérkezett az idő arra, hogy elkezdjük megtervezni, miként hozzuk kertünket a legjobb formájába. A STIHL szakértői szerint mielőtt nekilátnánk az első kerti munkáknak, érdemes meggyőződni arról, hogy eszközeink biztonságosan használhatók-e és probléma nélkül tudták átvészelni a téli leállást.

2021. február 26. – A Kubai Köztársaság csökkentené élelmiszer-ellátásának nemzetközi kitettségét, ezért agrár-élelmiszeriparának fejlesztéséhez segítséget kért a hagyományosan erős magyar mezőgazdaságtól. Kuba magyarországi nagykövete ennek kapcsán tett látogatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK), feltérképezni a lehetséges technológia- és tudástranszfert, valamint az ottani magyar beruházási lehetőségeket.

2021. február 26. – Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

2021. február 24. – A biogazdálkodásba bevont termőföld nagysága 1,6 százalékkal, 1,1 millió hektárral nőtt 2019-ben az előző évhez képest, és tovább bővült az ökológiai kiskereskedelem is a vizsgált 187 országban – derül ki az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) által 2021 februárjában közzétett statisztikai évkönyvből. A kiadvány szerint 2019 végén összesen 72,3 millió hektáron folytattak ellenőrzött biogazdálkodást.

2021. február 22. – A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) által végzett átfogó teszt során a CLAAS traktorok CEMOS rendszere egyértelműen bizonyította kiváló képességét a hatékonyság növelésére. A talajmunkák során akár 21 százalékos optimalizálási lehetőséget állapítottak meg.

2021. február 20. – A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak. Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.
2021. február 20. – Idén 858 millió forint keretösszeggel hirdette meg a Tanyafejlesztési Programot az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a közösségi oldalán közzétett videóban.
2021. február 20 – A folyamatosan bővülő piaci igények kielégítéséhez elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

2021. február 17. – A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. A szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.