Hírek, érdekességek

2021. március 3. – A vadon élő állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelmének éves világpiaci forgalma napjainkban eléri a 160 milliárd amerikai dollárt és évente több százmillió egyedet érint a világon – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium a vadvilág szerdai világnapja alkalmából.
2021. március 3. – Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.
2021. március 1. – A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon. Sokak számára ez talán meglepő, pedig a területi mutatók több ágazatban, így az ökológiai gyümölcstermesztésben is megerősítik, hogy az élen járunk. Az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként, a dinamikus növekedés, valamint az EU ambiciózus törekvései (25% ökoterület arány elérése 2030-ig) kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe még inkább felértékelődik.
2021. február 26. – Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.
2021. február 17. – A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. A szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.
2021. február 10. – Mi a különbség az olasz grappa és a törkölypálinka között? Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből öt különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat? És vajon lehet készíteni párlatokat szárított csipkebogyóból is? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) frissen végzett pálinkamesterei, akik sikerrel teljesítették az ország egyetlen pálinkával foglalkozó, diplomát kínáló képzését az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetben.
2021. február 9. – A Mecsekerdő szakembereinek előrejelzése szerint az enyhe tél miatt az átlagosnál hetekkel korábban, akár már február utolsó napjaiban elkezdődhet a medvehagyma idei szezonja. A Baranya megyében gazdálkodó társaság területein saját felhasználásra a korábbi évekhez hasonlóan fejenként napi két kilogramm szedhető a vitamindús növényből, míg a kereskedelmi mennyiségű gyűjtésre az idén új szabályok vonatkoznak.
2021. február 2. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet (ATK TAKI) és Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) partnerségével zajlik az az európai uniós projekt, amely a víz- és tápanyagvisszatartást elősegítő megoldásokat vizsgálja a mezőgazdasági művelés alatt álló kisvízgyűjtő területeken.
2021. január 21. – Az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége és az egyre szigorúbb fogyasztói elvárások következtében egyre modernebb technológiai eljárások segítik az élelmiszerek minőségellenőrzését is. Az egyik ilyen fejlett módszer a hiperspektrális képalkotás, melynek alkalmazási lehetőségeit Parrag Viktória, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje is vizsgálta csiperkegomba, görögdinnye és darált kukorica esetén.
Kövess minket Facebookon is.