A sertéspestis németországi megjelenésének hatása a magyar ágazatra

2020. október 21. – Az afrikai sertéspestis németországi megjelenésétől régóta tartottak az ágazat képviselő, nemcsak Németországban, de hazánkban is. Mi történik, ha az egyik legnagyobb európai exportőr nem szállíthat tovább a „minden mennyiséget megvásárló” távol-keleti piacokra? Újra ránk öntik az olcsó import hús? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Sertéságazati Monitoring Bizottsága a helyzet értékelése és a szükséges lépésekre történő javaslattétel érdekében minden csütörtökön reggel megbeszélést tart az ágazat meghatározói szereplőinek részvételével. A bizottság tagjai a termelők és a feldolgozók nevében egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai (hazánkban felnevelt és feldolgozott sertésből készült) sertéshúst és hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

Németország szeptember 10-én jelentette be, hogy egy lengyel határhoz közeli területen elhullott vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját. Emiatt kelet-ázsiai exportpiacaik – így például Kína és Dél-Korea – importtilalmat vezettek be a német hústermékekre.
A németek az Európai Unió (EU) legnagyobb sertéshús-előállítói, tavaly 5,2 millió tonnával az EU termelésének mintegy negyedét adta. Az ország sertéshús-exportja meghaladta az 1 millió tonnát, ennek 60 százaléka Kínában, további 20 százaléka más kelet-ázsiai országokban talált vevőre. A sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom miatt tehát jelentős mennyiségű hús szorulhat be az EU-ba. Bár korábban azt gondoltuk, de az eddigi jelek szerint ennek piaci hatásai egyáltalán nem egyértelműek. A kitörés óta eltelt pár hét alapján más európai országok (pl. Spanyolország, Hollandia, Dánia, Belgium) máris megpróbálják átvenni Németország szerepét a kelet-ázsiai piacokon, ami levezetheti a felesleg egy részét.
A hazai árak tekintetében irányadó német piacon (a bejelentést követő 20 eurocentes esést követően) nem csökkentek tovább a felvásárlási árak, sőt a dél-Németországban a kisebb méretű üzemek továbbra is az ASP bejelentése előtti áron vásárolják a sertéseket (1,47 EURO/hasított kg). A német vágóhídi darabolt hús árak sem csökkentek, sőt, néhány húsrész ára tekintetében kismértékű emelkedést jeleztek. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy a Kínába szállított olcsóbb húsrészek (csülök, köröm, fül, stb) árcsökkenését az oda nem tipikusan szállított húsokon (karaj, lapocka stb.) akarják behozni. A németek offenzívába kezdtek a távol-keleti kieső szállítások helyett más harmadik országok piacaiért, illetve a regionális elhatárolás elismertetése érdekében. Természetesen az európai piacokon is próbálnak teríteni, így Franciaország keleti részén vagy épp a balkáni államokban. Ez utóbbi az ide exportáló magyar cégeknek is gondot okoz, ezért kiemelten fontos, hogy a belföldi piacon a hazai kiskereskedelmi láncok lojálisak maradjanak a hazánkban felnevelt és feldolgozott sertésből készült hús és hústermékek előnyben részesítése tekintetében.

A NAK által működtetett Sertéspiaci Monitoring Bizottság minden héten csütörtökön egyeztetést tart a szakigazgatás és a mértékadó piaci szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy pontos és hiteles ágazati információkkal segítse az érintetteket a döntéshozatalban. Az elmúlt két alkalommal a termelők és a feldolgozók együtt értékelték a németországi, európai és hazai piaci folyamatokat. A belföldi piacon a német ASP-kitörés óta eltelt két héten a sertés és a hús esetében is jellemzően keresleti piacról beszélhettünk.
A résztvevők megvitatták azokat a lehetséges lépéseket is, amelyek szükségesek lehetnek a magyar piac egyensúlyának megőrzéséhez: miután elsődlegesen német, de a teljes uniós piacra kiható problémával nézünk szembe, fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését, és más területeken – például a regionalizáció kérésében – történő közös európai fellépést.
Fontos, hogy jelenleg elsősorban német piaci problémáról van szó, amelyet a hazai termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek is nyugodtan és korrekten, konstruktívan kell kezelniük, így a kölcsönös kapcsolatok is erősödhetnek. Németország távol-keleti exportjának letiltása az exportképes hazai feldolgozó cégeknek viszont nehézséget fog okozni az európai piacon.
Az ülésen elhangzottak alapján a NAK közleményben kérte a kiskereskedelmi láncoktól, hogy – tekintettel a kialakult helyzetre – részesítsék előnyben a hazai hústermékeket. Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt is elmondta: az elmúlt hetekben a kamara vezetősége több kereskedelmi lánccal folytatott előremutató megbeszéléséket arról, hogy beszerzéseik során helyezzék előtérbe a magyar élelmiszereket. Reméljük, hogy a sertéshús esetében így járnak majd el. (Dúl Udó/NAK)

Kövess minket Facebookon is.