Egyeztetések a PRRS nemzeti mentesítési tervről

Magyarországon stratégiai cél megállítani a sertésállomány csökkenését és növelni a versenyképesen előállított kibocsátást.Ezzel összhangban egyértelmű, hogy elsődleges célként kell kezelni meglévő állományunk megóvását és az afrikai sertéspestis elleni védekezést, illetve annak megerősítését, ugyanakkor hosszú távú céljaink miatt a mentesítési területen elért eredmények is fontosak.

Az afrikai sertéspestis vírusának európai – főleg vadállományban való – jelenléte okán a felvásárlási árak elmaradnak az előző évek átlagától, így jelenleg többes nyomás nehezedik az állattartókra. Egyes állattartókban ezért megfogalmazódott a mentesítési program felfüggesztésének, módosításának gondolata is, ugyanakkor azok, akik eddig már hatalmas pénzeket öltek a magasabb állategészségügyi színvonal – és ebbe a PRRS mentesség is beleértendő – elérésébe, azok kiálltak a program folytatása mellett.A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és társszervezetei ezért első körben az ASP vírus elleni védekezés és a PRRS mentesítési program – egymással is összefüggő – helyzetének stratégiai célokkal összhangban történő közös áttekintése, második körben pedig a mentesítési program életszerű végrehajthatósága és az állattartók kapcsolódó gondjainak figyelembevétele érdekében kezdeményeztek közös egyeztetést az illetékes hatóság képviselőivel.
Bognár Lajos országos főállatorvossal és a mentesítési programmal foglalkozó illetékes kollégáival, valamint a PRRS mentesítésben már tapasztalattal rendelkező állattartók bevonásával történt megbeszéléseknek köszönhetően néhány fontos dolog módosításra fog kerülni a programban, amely nemcsak a határidőket érinti, de minden remény szerint a gazdák terheinek csökkentését is eredményezi majd.
A mentesítési programtól, illetve a mentes státusz elérésétől várható, hogycsökken az antibiotikum-felhasználás, könnyebben értékesíthetővé válik a magyar sertés a külföldi piacon, ugyanakkor az is elvárható, hogy hazánkba már csak szintén mentes állományból lehet majd élőállatokat, szaporítóanyagokat szállítani, illetve hogy a magyar sertés és az abból készült termékek minőségi megkülönböztetése lehetségessé válik. Az antibiotikum felhasználás csökkentése, illetve megszüntetése a sertéstartásban a PRRS mentes állomány nélkül szintén nem valósulhat meg. A tulajdonosi körnek egyre több helyen nemcsak az antibiotikum felhasználás csökkentés merülfel célként, de az antibiotikum mentes sertéshús előállítása is, mivel erre kimondott piaci kereslet is van Európában. Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia csökkentés pedig mindenkinek érdeke. Az előzőeknél lényegesebb lehet majd az az eredmény, ha a PRRS-től való mentességa betegségekből eredő gazdasági károk elmaradása okán javítja majd a hazai sertéstartás gazdaságosságát.
Szép számmal láthatóak olyan hazai pozitív példák, ahol a telepi eredmények oly mértékben javultak, hogy utólag akkor is belefognának a mentesítésbe, ha nem lennerácélprogram. Olyan szereplők is vannak, akiket a PRRS program ébresztett rá az állategészségügyi, vakcinázási programok hatékonyságára, ugyanakkor olyan állattartó is akad, aki 10 éve vakcinázik, mégsem sikerült elérni a teljes mentességet, miközben a mentesítési program miatt ezres nagyságrendben csökkent kocaállományának létszáma.
Ideje volt tehát a mentesítési program életszerű végrehajthatósága és az állattartók kapcsolódó gondjainak figyelembevétele érdekében a Nemzeti PRRS Mentesítés Program működését és a továbblépés lehetőségeit átgondolni, a korábbiaknál jobban figyelembe véve a helyi sajátosságokat is.
Az egyeztetés során a hatóság vezette elő a Nemzeti PRRS Mentesítés Programmal kapcsolatos módosítási javaslatokat, melyek a szervezeti állattartói kérések figyelembevételével kerültek kidolgozásra.
Lényeges új javaslati elem a PRRS „mentes vakcinázott” (MV) állomány fogalma, amely szerint amentesítési folyamat során az utód állomány mentességét kell elérni és nem cél a tenyészállatok teljes vírus mentessége. MV minősítésű állományból hízóalapanyag mentes megyébe, mentes járásba is elszállítható lesz továbbtartásra, azonban tenyészállat értékesítése nem lenne lehetséges. Megengedett lesz, hogy az állományban vakcinázott tenyészállatok legyenek és a telepen használt PRRS vakcinatörzs kimutatása esetén is megadható lesz az MV státusz. Gyakorlatilag megfelelő telepi menedzsmenttel, a belső járványvédelem megszervezésével és stabil, egységes immunstátuszú tenyészkocaállomány esetén elérhető az utód állomány fent jelzett vírus mentessége, vagyis az MV minősítés.A PRRS Szakértői Bizottság – melybenaz állatjárványügyi, sertésegészségügyi állatorvos szakértők mellett az Állatorvostudományi Egyetem tudományos szakemberei is részt vesznek- egyhangú véleménye alapján az MV státusz 1-1,5 év alatt bármelyik magyar sertéstelepen elérhető, ahol komolyan veszik a mentesítési programban leírtakat és azokat végre is hajtják. Az MV státusz elérése után önkéntesen dönthetne a telep management arról, hogy mikorra kívánja elérni a jelenlegi jogszabály szerinti teljes vírus mentességet a tenyészállomány vonatkozásában.
Az egyeztetésbenrészvevők túlnyomó többsége teljesíthetőnek tartotta, hogy 2020. december 31-ig az ország egésze el tudja érni az MV minősítést, amely egyben a PRRS mentesítés végcélja is lenne, illetve Hajdú-Bihar és Békés megyék vonatkozásában – helyi sajátosságok miatt – a céldátum plusz egy év, azaz 2021. december 31.
Előzőek azt is jelentenék, hogy a korábbiakkal összhangban sem termékenyítési tilalom, sem helyi zárlat nem kerülne elrendelésre a céldátumokig.Hatósági intézkedésekkel, korlátozásokkal azoknak kell számolni, akik ezen időpontokra nem érik majd el az MV státuszt.


Vis major igazolást kaphat majd az az állattenyésztő,akinek hitelképességét, likviditását, beruházással kapcsolatos előzetes terveit akadályozza a hatósági intézkedés. Ugyan ez igaz, ha állami támogatáshoz kapcsolódó tartási kötelezettsége van az állattartónak és ennek a hatósági intézkedés miatt nem tud megfelelni.
A résztvevők megvitatták a PRRS mentesítés önkéntes programmá alakításának esetleges lehetőségét is. Az önkéntes PRRS mentesítés várható következménye az lenne, hogy a sertéságazat elveszíthetné az elmúlt négy év eredményeit (tenyészállományok 75%-a, a járások 80%-a mentes). A felsoroltatott érvek egyértelműen meggyőzőek voltak abban a tekintetben, hogy miért nem lehet önkéntesség egy mentesítési programban.
Az állattartók sikeres megfelelése érdekében a hatósági ellenőrzéseket minden esetben egy úgynevezett „támogató ellenőrzés” is meg fogja előzni, illetve a Mentesítési Bizottság mellett a mentesítési folyamatok auditálását, támogató ellenőrzését végző rendszer felállítása is tervbe van véve, amely kötelező jellegű javaslatokat is megfogalmazhat a mentesítés sikerének érdekében.
Mind az ASP elleni védekezéshez, mind a PRRS mentesítéshez szorosan kapcsolódik, hogy – a korábbi egyeztetésekkel összhangban – az Országos Főállatorvos körlevélben hívta fel a megyei kormányhivatalokat az élőállat-szállító járművek kiemelt hatósági ellenőrzésére, valamint ehhez kapcsolódóan központi, kiemelt ellenőrzésekre is sor fog kerülni a termékpálya minden szakaszában. Az állati melléktermék szállítása ugyanígy jelentős kockázatként jelentkezik, ezért kérésként fogalmazódott meg állami támogatás nyújtása telepi hullaégetők beszerzésére.Észrevételek közt hangzott el a PRRS fertőzött telepekről kikerülő trágya elhelyezésének szabályozási kérdése is, annak érdekében, hogy azt egy mentes telep közelében ne lehessen korlátozás nélkül kirakni.
Világosan kell látnunk, hogy nemcsak a mentesítés sikeressége lehet közös, de a sikertelenség felelőssége is egyaránt terheli a mentesítési tervet jóváhagyót és az annak megvalósítását felvállaló állattartót. A szakmai teendők mellett a jövőben az eddiginél több figyelmet és energiát kell fordítani az egymással történő kommunikációra és a kölcsönös bizalom fejlesztésére. Jó hír, hogy a párbeszéd elindult, és ha a vázolt javaslatok érvénybe lépnek új lendületet kaphat nemcsak a mentesítési program, de az együttműködés okán az egész ágazat is.

 

Ezek is érdekelhetnek

Kövess minket Facebookon is.