– Folyamatosan dolgozunk a karcagi köztereken, de már korábban is voltak munkálatok – mondta Molnár Pál. Az önkormányzat Téglás II-es kertjében, az 1,3 hektáron javában folynak a vetési talaj-előkészítési és növényvédelmi munkák. Az itt megtermelt több mázsa zöldségfélét és gyümölcsöt most is a közétkeztetési konyháknak biztosítjuk majd. A csemetekertünkben melegházas, fűthető üvegházban több ezer zöldség és egynyári virágpalánta nevelése folyik a kertészet és a közterületek számára. Egy hektáron elkezdődött a díszfák szétültetése, nevelése. Ősszel szeretnénk a másik egy hektárt dióval és kajszibarackkal betelepíteni, ennek folynak a talaj-előkészítési munkái.

– Az Akácos utca végén vágják az erdőt. Miért volt erre szükség?

– Az erdőművelési terv szerint dolgozunk ott. A 35–40 éves erdő vágásérett fáinak folyik a tarvágása, aztán kiszedjük a tuskókat és előkészítjük a másfél hektáros területet az őszi tölgyfatelepítéshez – magyarázza Molnár Pál, akitől megtudtuk, hogy az önkormányzat tulajdonában mintegy 100 hektár erdő van, ennek a kezelése a városgondnokság feladata. Korábban az Akácos utcaival megegyező tervszerű kitermelés volt a Füredi utca végén, ott már befejezték az újratelepítést is.

– Említette a zártkerteket, folytatódik-e az útalap építés lakossági vagy városi összefogással?

– A Méntelepi út–Csemetekert között, több száz méteres útalap készítése kezdődött el, ehhez az önkormányzat pályázaton nyert 10 millió forintot. Így a Rokkantkertek megközelíthetőek lesznek sáros időben is.

– A közmunkaprogrammal a kátyúzás is folyik, október végéig 450 tonna aszfaltot használunk majd fel, s mintegy 2000–2500 négyzetméteren javítunk – mondja az igazgató.

– Pár éve eső után járhatatlan utak voltak a határban. Előfordult, hogy télen a vadetetést sem tudták megoldani emiatt a vadászok. Van-e ebben változás?

– Pozitív változás történt, a gazdák többsége megértette, hogy mindannyiunk érdeke, hogy ne vágják össze eső után az utat.

– Másrészt mi is folytatjuk a külterületi mezőgazdasági utak karbantartását. Az is visszatartó, hogy a mezőőri szolgálat figyeli az utakat, és aki tönkreteszi azt, jelzik a jegyzőnek, aki felszólítja a gazdát, hogy állítsa vissza az utat eredeti állapotába.

– Az illegális szemétlerakók felszámolásában is jól állunk. Igaz, hogy keletkeznek kisebb hulladéklerakások, de nem jellemző, hogy több tonna szemetet vinne ki valaki a határba.

– Ez a város szakszerű hulladékgazdálkodásának is köszönhető – véli Molnár Pál, aki elmondta, a közmunkaprogramban most 15 fő végzi az illegális lerakók felszámolást. A város két külvárosának utcáiban pedig napi szintű szemétszedés van.