A palántaültetés, permetezés, talajelőkészítés ideje májusig

Visszavonhatatlanul itt a tavasz, március 21.-e, a tavaszi napéjegyenlőség a természet megújulását hozza magával. Napról napra több fényhez jutnak a növények, átmelegszik a talaj és az elvetett magokban beindul a csírázási folyamat. Jut idő a kert rendbe tételére, amíg a palántaültetés ideje eljön.

Ujhelyy Károly hobbikertész, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének elnökségi tagja elmondta, a szabadföldben legkorábban a retekmag csírázik, majd a korai borsó, a salátamag és a spenót. Vannak azonban olyan magok, amelyeknek csírázási idejük hosszabb ideig tart, mert a maghéjuk kemény, vagy a külsején csírázásgátló bevonat van. Ilyen például a petrezselyem is, ezért már kora tavasszal elvethetjük, a sárgarépával egy időben. A sorok közé duggassunk hagymát, hogy a károsító legyektől megvédjék egymást. A fonálférgektől pedig a büdöske gyökere védi a petrezselymet. A növénytársítások kedvezően hatnak az ellenálló képességükre.

A magvetés előkészítésénél vegyük figyelembe a talaj adottságát. Áprilisban már kiültethetjük a palántákat is. Fotóforrás: Ujhelyy Károly

Kertrendezés
Ha a korai növények magvait elvetettük, jut egy kis idő a kert rendbe tételére, amíg a palántaültetés ideje eljön. Már látjuk, hol bújnak elő a tavaszi hagymás virágok. Tisztítsuk meg a talaját, pótoljuk a talajtakaró színes mulcsot. A korán virágzó évelő virágok, cserjék mellől is szedjük ki lehullott lombleveleket, mert később a nyíló virágoktól már nehézkes ez a művelet. Ezeket a cserjéket majd csak az elvirágzás után metsszük formára. A lenyíló hagymás növények leveleit csak elsárgult állapotban vágjuk le! Addig inkább ültessünk közéjük egynyári virágokat! Áprilisban már kikerülhet a muskátli és a leander és a többi dézsás növény. A kései fagyos napok idején azonban takarjuk le, vagy néhány napra vigyük védett helyre őket, ha tudjuk. Ujhelyy Károly hozzátette, a faiskolákból, kertészetekből áprilisban már ne hozzunk szabadgyökerű csemetét, a cserepes, konténeres növények évelők, virágok, ültetése sikeresebb.
Tápdús talaj
Ahhoz, hogy jó kondíciójú, egészséges növényeket termeszthessünk, elsősorban a talaj állapotát kell tápdúsan tartani. Ez azonban nem egyenlő a műtrágyás tápanyagdúsítással. A komposztkészítés a legmegfelelőbb és környezetbarát megoldás mind a levegő, mind a talaj számára. Ha valaki nem kíván sokat foglalkozni a komposztálással, elegendő, ha kétévenként kibontja a komposztálót és a már érett komposztföldet használja fel az ágyások talajának javítására. Beszerezhetők zsákos trágyagranulátumok is a tápanyag utánpótlásra, inkább ezeket részesítsük előnyben. Ma már sok növénykondicionáló készítmény is rendelkezésre áll, amelyeket még biokörülmények között is alkalmazhatunk. A hobbikertész szerint a talajban élő mikroorganizmusok életterét minél kevésbé változtassuk. Például ásási forgatás helyett csak lazítsuk a talajt ásóvillával. A szabadföldi vetés előtt a már kikelt gyomokat kapáljuk ki, és néhány napig hagyjuk kiszáradni. A vetés előkészítésnél vegyük figyelembe a talaj adottságát. A magágyba tegyünk egy kevés jó minőségű zsákos vagy komposztföldet, hogy a gyökérképződésnek ideális környezetet teremtsünk. A magágyba mindig helyezzünk a talajban élő kártevők ellen talajfertőtlenítőt, amelyek általában gázosodással fertőtlenítik a talajt. A palánták kiültetése előtt is így járjunk el. A magaságyások egyik előnye, hogy az alsó réteg zöldkomposztja, a korhadás hatására talajmeleget szolgáltat. A vegyes-kultúrával a területet jól kihasználhatjuk. Egy fátyolfóliás takarással pedig két hét előnyhöz juthatunk a koraiságban.


Palántázás
Áprilisban már kiültethetjük a palántákat is. A karalábé- és káposztafélékkel kezdhetünk, ezek nem kényes palánták. Egy maréknyi sáros gödröcskében kiültetve is megnő különösebb dédelgetés nélkül. Nem úgy a paradicsom- és paprikapalánták, amelyeket először szoktatni kell a szabadföldi erős napsütéshez, oly módon, hogy néhány órára félárnyékos, majd fokozatosan naposabb helyre kitesszük. Sőt még kiültetés után is ajánlatos egy hétig árnyékolni, amíg a hajszálgyökerek kellő intenzitással fel nem tudják venni a vizet a talajból. Amennyiben erre nincs mód, okvetlen poharas palántákat vegyünk. Azért nem árt a pohárból kivéve megnézni a gyökerek állapotát, legalább szúrópróba szerűen. A palántalyukba tegyünk jó minőségű földet, hogy a gyökerek intenzíven fejlődhessenek. Belocsolás után két hétig semmilyen tápoldatot ne használjunk, csak így kapunk erőteljes gyökereket. A paradicsomot, zellert kiültethetjük már április végén, akár egymás mellé is, hiszen jó társak. A paprikával várjuk meg a fagyosszenteket és csak májusban ültessük ki szabadföldbe.
Permetezés
A gyümölcsfák tél végi rezes, kénes, olajos lemosó permetezésével már egy jó lépést tettünk a vegyszermentesebb gyümölcstermesztés felé. Az első tavaszi növényvédelmet az őszibarack tafrina ellen kell megtenni, majd ezt a kajszibarack és meggy monilía elleni védelme követi. Ezek gombakártevők elleni permetezések. Az első rovarkártevő az almamoly, amely a virág sziromhullást követően támad. Aki kerüli a vegyszeres növényvédelmet, az jó eséllyel védekezhet áztatott csalán levének kipermetezésével is.
Vetési idő
Vannak az országnak olyan területei, ahol kicsit késik a talaj felmelegedése, vagy éppen a talaj összetétele késlelteti azt. A vetési időbe olykor a kétheti, vagy egyhavi időcsúszás is belefér. Arra kell ügyelni, hogy vannak olyan növények, vagy növényfajták, amelyek érzékenyebbek a hosszú nappalokra és hamarabb felmagzik, például egyes korai saláták. Ilyenkor inkább kerüljük ezek kései vetését.
Melegházi ültetés
A paprika jobban fejlődik a fólia alatt, mert az időszakos hideg hullámoktól, amelyek visszavethetnék a fejlődésben, ott védve van. A szabadtéri vetés előtt egy hónappal előbb vethetünk retket, salátát, amely a paprikapalánták közt jól megfér. (Szabó Csilla)

 

Kövess minket Facebookon is.