Mezőgazdaság

2020. március 11. – Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után – a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.
2020. február 4.- Nettó 105 ezer forintos tájékoztató árat tesz közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira. A szervezet tájékoztatása szerint idén elegendő mennyiségű tavaszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére.
2020. január 13. – Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nébih egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, a vírus elterjedésének megakadályozása érdekében az állatokat állami kártalanítás mellett leölik. Az országos főállatorvos az ország teljes területén elrendeli a baromfik zártan tartását. A kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfi termékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.
2019. 12. 27. – Tíz helyszínen, összesen 39 kukorica hibridet teszteltek az elmúlt hónapokban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A gazdálkodók számára kézzelfogható segítséget nyújtó, tizenharmadik alkalommal megvalósított felmérés eredményeiről egy részletes összefoglaló kiadvány is készült.
2019. szeptember 24. – Magyarországon mintegy 150-200 ezer hektáron zajlik öntözéses gazdálkodás, ez uniós összehasonlításban és a magyar lehetőségekhez képest is kevés, mivel 400 ezer hektáron lenne igény az öntözésre – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
2019. szeptember 24. – Az Európai Unió néhány éven belül vezeti be a tudományos kutatásban paradigmaváltást hozó „Living Lab” fogalmat, hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) azonban már 2012-ben megelőzte a trendet az on-farm hálózat rendhagyó struktúrájának felépítésével. A gazdák önkéntes részvételén alapuló projekt uniós támogatást nyert.
A Kormány 2019. augusztus 1-én elfogadta a Digitális Jólét Program részeként kidolgozásra kerülő Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (a továbbiakban: DAS). A digitális technológiák nagymértékben hozzájárulnak az agárgazdaság hatékonyságához, ezáltal a jövedelmezőségéhez, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok minőségének javulásához. A DAS fő célja, hogy bemutassa azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók digitális átállása minél előbb megtörténhessen, ezáltal a termelési potenciál növekedhessen.
2019. augusztus 28. – Kifogytak az európai konzervgyárak készletei csemegekukoricából, így a feldolgozók nagyon várják az idei termést, amely a szélsőséges időjárás miatt kissé elmaradhat hazánkban az elmúlt években átlagosan megtermelt 500 ezer tonnás mennyiségtől. Ennek ellenére Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be csemegekukorica termesztésben a világpiacon.
Kövess minket Facebookon is.