A biztonságos hazai élelmiszertermelés a koronavírus járvány után még fontosabb

2020. június 24. – Az ország határain belül működő élelmiszer-előállítókra, vagyis a biztonságos hazai termelésre még nagyobb szükség van a koronavírus utáni világban a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint. Ezért a szövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve.

Ahhoz, hogy Magyarország határain belül biztonságos és egyenletes legyen az élelmiszer-ellátás a koronavírus miatt nehezen járható nemzetközi határok ellenére is, rengeteg ember összehangolt és megfeszített munkája kellett a háttérben. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzátartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani az egyik legolcsóbb teljes értékű táplálékról, a tojásról a karantén ideje alatt sem.
„A koronavírus járvány miatti megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van – az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak – mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel” – mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke, aki hozzátette, hogy a Tojásszövetség természetesen a háztáji és kisüzemi tyúktartást is elismeri.
„Lehet a Földre, a fenntarthatóságra és minden vásárló pénztárcájára egyszerre gondolni: igenis ki lehet minden igényt elégíteni, ha minden tartástechnológiának meghagyjuk a helyét a világban” – tette hozzá Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.
Ne csak a bajban szeresd a magyar élelmiszertermelőt!
A koronavírus utáni korszak egyik legégetőbb kérdése, mi következik most a világban, jöhetnek-e még országhatárokat lezárásra kényszerítő vírusok. A választ egészen pontosan senki sem tudja, de a hazai termelés erősítésével biztonságosabbá tehető az élelmiszer-ellátás itthon.
Első körben mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben – gondoljanak csak a frissesség kérdésére – de ahhoz, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről. Ezért is üdvözli és támogatja a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.
Összefogás a magyar tojástermelésért
Nemcsak a Tojásszövetség tartja fontosnak a biztonságos hazai termelés és a fenntarthatóság ügyét, csatlakozott hozzá egy közös találkozón az Auchan Magyarország is:
„Az Auchan Magyarország friss áruválasztékának döntő részét hazai termelőktől szerzi be – ezáltal biztosítva a minőségi termékeket vásárlóinak és a stabil megélhetést a magyar gazdák számára – így a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartja. Az áruházlánc arra törekszik, hogy a mindenkori jogszabályok betartásával és a vásárlói igények figyelembevételével minden terméktípusból a lehető legszélesebb kínálatot nyújtsa” – mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője is részt vett a találkozón: “Azért csatlakozik a megalakulása óta 100 százalék magyar tulajdonban lévő CBA a Tojásszövetség törekvéseihez, mert az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer ellátást, és a koronavírus előtt is minden itthon termelt tartástechnológiának adott és ad lehetőséget, mert a CBA hisz abban, hogy a legfrissebb és legfenntarthatóbb áru mindig az lesz, amit az országhatárokon belül szerez be a vásárló”.
Az áruházak képviselői és a Tojásszövetség találkozójának apropója az volt, hogy több áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. Ennek az átgondolását kérte az edukációs találkozón az áruházaktól adatokat, tényeket figyelembe véve a Tojásszövetség, és a jövőben is folytatni kívánja az egyes áruházláncokkal a párbeszédet például a Tesco élelmiszerlánccal is.
„A Tescóban forgalmazott tojások 100% százaléka hazai szállítótól származik. Magyar tojás szállítóinkkal hosszú távú stratégiai együttműködést valósítottunk meg, minden esetben a párbeszédre törekedve annak érdekében, hogy vásárlóinknak kiváló minőségű hazai tojást biztosítsunk.” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.
Tévhitek nélkül


Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli. A mellékelt infografikán az egyes tartástechnológiák közötti fenntarthatósági különbségekről még több adatot gyűjtött össze szakértőktől a Tojásszövetség.

 

Kövess minket Facebookon is.