Elindult a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer

2021. február 2. – Elindult a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer negyedik pillére, a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer. A termelők már csatlakozhatnak ehhez.

Hazánkban az agrár-élelmiszergazdaságnak stratégiai szempontból hosszútávon is komoly jelentősége van. A mezőgazdasági termelés azonban fokozottan kitett a természeti és piaci kockázatoknak. A természeti kockázatok nagy részének kezelésére 2012-től sikeresen működik a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR), amely indulása óta folyamatos fejlődésen ment keresztül és három pillére alakult ki. Az első pillére az adott birtokméret felett kötelező központi agrárkár-enyhítési rendszer, amelyhez szorosan kapcsolódva működik az önkéntes mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás, mint a második pillér. A két pillér a kárenyhítés szempontjából összefügg, mivel mezőgazdasági biztosítás hiányában a kárenyhítési juttatásnak csak felére jogosult a gazdálkodó, a biztosító által kifizetett kártérítés pedig levonandó a kárenyhítési juttatás összegéből. A rendszer harmadik pillére a NAK által 2018 óta működtetett országos jégkármérséklő rendszer.
Az EU-ban is egyedülálló magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer e három pillére elsősorban a szélsőséges időjárási kockázatok által okozott jövedelemcsökkenést kezeli, így az a növénytermesztőknek nyújt valódi segítséget. A teljes mezőgazdasági ágazat igényeit és valamennyi kockázatát a folyamatos fejlesztés ellenére sem tudta eddig kezelni, ezért különösen nagy előrelépést jelent a 2021. januártól elinduló negyedik pillér, a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer.
Ez az új önkéntes kockázatkezelési eszköz alkalmas az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kertészeti ágazatok eddig nem kezelt kockázatainak és egyre gyakoribb speciális problémáinak kezelésére is, mint amilyenek állatbetegségek, a világszíntű járványok (afrikai sertéspestis, madárinfluenza), a növénybetegségek, a piacvesztés, a piaci árak csökkenése, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek drasztikus növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés.
Az összes mezőgazdasági ágazat előtt nyitva álló új rendszer tehát az öngondoskodáson alapul és kezeli az előre nem látható piaci-, gazdasági- és természeti károk miatt bekövetkező jövedelemcsökkenést.
A mezőgazdasági termelők az idén először február 1-jétől február 28-ig csatlakozhatnak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez a Magyar Államkincstár elektronikus űrlapkitöltő felületén keresztül. A regisztráció feltétele, hogy már nyilvántartásba vett ügyfélként rendelkezzenek a csatlakozást megelőző legalább három év lezárt könyvelési adatával. Fontos feltétel továbbá, hogy a krízisbiztosítási rendszerhez történő csatlakozás évére és az azt megelőző három évre vonatkozóan nem éltek a Szja. törvény szerinti nemleges nyilatkozattételi jogukkal és nyilatkozatban kötelezettséget vállalnak arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségüket határidőben teljesítik. A tagsági jogviszony a csatlakozási kérelem benyújtása évétől számított három évig áll fenn.
A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. A krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással köteles megfizetni. A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha a meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest. Amennyiben a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét a rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtja, a krízisbiztosítási hozzájárulást határidőben és maradéktalanul befizeti, és a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván, jogosulttá válik a krízisbiztosítási kompenzációra, melynek összege legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai – az MKR eddigi pilléreihez hasonlóan – a krízisbiztosítási rendszer tájékoztatási és adminisztratív feladataiban is állnak a gazdálkodók rendelkezésére és segítenek megtalálni az egyénre szabott kockázatkezelési megoldásokat. (NAK)

Kövess minket Facebookon is.