Vége a trágyázási tilalmi időszaknak

2021. február 15. – Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy a nitrátérzékeny területen február 15. után a trágyázás megkezdhető.

Ügyeljünk azonban arra, hogy amennyiben műtrágyázunk, úgy legyen az érintett területre 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat. Csak annyit juttassunk ki, amennyi a talajadatok és a növény igénye megkíván, tehát készítsünk tápanyag-gazdálkodási tervet is. Nitrátérzékeny területen a termesztett növényekhez maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag értékeket a 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3-4. melléklete tartalmazza. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki. A 12 % feletti lejtős terület a www.mepar.hu oldalon ellenőrizhető.
Amennyiben még istállótrágya kijuttatása is tervezett, azt mindenképpen haladéktalanul a talajba kell forgatni. Ez a gazdálkodó érdeke is, hiszen így a nitrogén sem illan el ammónia formájában, hanem a növényt is táplálja.
Hígtrágya talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéssel lehetséges az ország egész területén. Ugyanakkor a szennyvíziszap, az engedélyokirattal nem rendelkező szennyvíziszapkomposzt a talajvédelmi hatóság engedélyével a tulajdonos, a földhasználó hozzájárulásával használható fel a tápanyagpótlásban, a talaj szervesanyag ellátásában. Ez is országosan mindenkire vonatkozik. Fontos azonban, hogy a nitrátérzékeny területeken a szerves eredetű – istállótrágya, hígtrágya, szennyvíziszap stb. – nitrogén kijuttathatósági maximuma 170 kg/ha/év.
Amennyiben a nitrátérzékeny terület egyben NATURA 2000 védettséggel rendelkezik, úgy a legeltetéshez április 23-ig szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye.
Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. 17 % felett trágya nem juttatható ki a talajra.
Trágyázásnál ügyelnünk kell a vízvédelmi sávok betartására, melyekre az alábbiak szerint trágya nem juttatható ki:
– műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
– szervestrágya a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,
– forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
Fontos még ügyelni arra, hogy a nitrátérzékeny táblák széleire is helyezhető ideiglenes trágyakazal legfeljebb 2 hónapra, ha a táblarész nem vízjárta, nem pangóvizes és nem alagcsövezett. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra sem helyezhető. A kazal a felszíni víztől minimum 100 m távolságra kerüljön, oda ahol a felszín alatti 1,5 m mélységben van legalább.
Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s max. annyi trágya helyezhető el ideiglenesen, amennyi adott táblára szükséges.
(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
Fenti szabályok a Kölcsönös megfeleltetés részét is képezik, tehát be nem tartásuk ellenőrzés során az érintett területre jutó támogatási összeg csökkentését is jelenthetik. (NAK/Sztahura Erzsébet)

Kövess minket Facebookon is.