A parlagfű elleni védekezés alapelvei és lehetőségei napraforgóban

A parlagfű elleni védekezésnek talán soha nem volt akkora tétje – és nem csak napraforgóban – mint az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 2018. decemberi módosítása óta van.

A rendeletmódosítás szerint az a terület, amelyre vonatkozóan a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a alapján parlagfű elleni közérdekű védekezést rendelnek el, a vizsgált támogatási évben nem támogatható.

A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket biztosítsuk. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.

Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően azonnal tarlóhántást kell végezni, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.

A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, mivel ez alapfeltétel az alapkezelések jó hatékonyságához.
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúr¬növények közeli rokon gyomfajai ellen a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek.

A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani.

Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos(PPI)technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kimutatása javasolt,vetés előtt sekélyen(2-3 cm) bedolgozvaa talajba.

Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens(vetés után, kelés előtt végzett)technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensena parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer,ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP,majd a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T ésSuccess T készítmények.Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink