Hatékonyabbá teszi a növénytermesztést a nitrátrendelet módosítása

2020. október 18. – A gazdálkodók hatékony munkavégzése elől gördít el akadályt a nitrátrendelet most megjelent módosítása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mintegy két éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel, segítve a szükséges üzemi kísérleteket, ennek is köszönhető a szabályozás kedvező változása.

A nitrogénhiánnyal járó úgynevezett pentozánhatás kivédésében segíti a gazdálkodókat a napokban megjelent 48/2020. (X. 7.) AM rendelet, mely az 59/2008. (IV. 29.), a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló FVM rendeletet módosította. A rendeletmódosítás szerint – a pentozánhatás kivédésére – most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag.

A módosítás egy a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felé, a kamara ezért is kezdett mintegy két éve egyeztetésbe róla az érintett szervezetekkel. A szakminisztérium is érzékelte a problémát és támogatta annak megoldását. Első lépésként a módosítással érintett problémakört sikerült uniós szinten egyeztetni, mely ellen nem érkezett kifogás. További módosításokhoz kutatási eredmények szükségesek, a vizsgálatokat a szakminisztérium koordinálja. Ezek közül az üzemi szintű kísérletek beállításában a kamara szakértői is koordináló tevékenységet folytattak a köztestület tagjai körében.

Háttérinformáció: a kivédendő pentozánhatás
Például szármaradványok talajba kerülésekor vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt a növények tápanyaghiányosak lesznek, átmeneti nitrogénhiány állhat elő. Tehát amennyiben a szármaradványokat a talajba forgatják a talaj szerkezetessége, a talajélet segítése érdekében, vagy ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, szármaradványokhoz, és azzal együtt forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt. (NAK)

Kövess minket Facebookon is.